Egyre több olyan programról hallani, melyeket azzal a céllal indítanak, hogy népszerűsítse, megismertesse a városi fiatalokkal a vidéki életet, a gazdálkodást. Ilyen a Vidék kaland program is, melynek keretében fiatalok eltöltenek egy hetet egy vidéki gazdálkodónál és ott mezőgazdasági munkát végeznek. De mi a helyzet, ha egy nagyvárosi fiatal ezek hatására úgy dönt, hogy gazdálkodó lesz? Van esélye egy működő gazdaság létrehozására? A párhuzamba állított világok érdekes kontrasztot mutatnak és a film végén mindenki eldöntheti, hogy Ő maga elköltözne-e vidékre gazdálkodni.
Ismeretterjesztő film a göndör mangalicáról, amiért Spanyolországtól Japánig rajonganak. Annak ellenére, hogy lassan meghódítja a világot, még itthon is sok tévhit kering róla. A fejekben él egy kép egy csak makkon élő, koleszterinszegény zsírú félvad sertésről, ami valamiért a biopiacok sztárja, fesztivált tartanak neki és jóval drágább, mint a klasszikus sertés.
Mit tud a mangalica, amit a fehérsertés nem? Egyáltalán miben különböznek, azon kívül, hogy az egyiknek sokkal több a szőre? Miért került a mangalica az elsőszámú húsforrásból a kipusztulás szélére és hogyan járhatott be őrületes karriert alig húsz év alatt? Hogy kerülnek Amerikába magyar-holland mangalicák?
A filmből kiderül!
Tisztázzuk a makkoltatás fogalmát és a koleszterinszegény zsír-elméletet, megismerünk holland nemest és Japánban konyhafőnökként élő magyart, akikben egy dolog mindenféleképpen közös: a mangalica iránti rajongás. Megtudjuk, hogy miben hasonlít a mangalica a világ legdrágább marhahúsához, a wagyuhoz, megmutatjuk, hogy az egyes húsrészeket mire használhatjuk a konyhában. Elmondjuk, hogy miért kerül ki az országból a hús jelentős része, miért csak néhány vágóhíd vállal mangalicavágást, miért nem itthon készül a prémium minőségű mangalicasonka, hogy segítette egy spanyol család az állat feltámasztását és, hogy lesz-e valaha akciós a boltokban a mangalicaszűz.
A kommunista állambiztonság eddig kevésbé ismert módszerét mutatja be két, egymástól politikailag távol álló megfigyelt esetén keresztül a dokumentumfilm.
A pártállami titkosszolgálat a megfigyelés és a megfélemlítés mellett a rendszer ellenségeit ügynökök beépítésével saját barátai, társai, családja előtt igyekezett lejáratni, sokszor képtelen vádakat terjesztve. A legtöbb esetben ez sikerült is, évtizedekre megbélyegezve embereket, tönkre téve életüket.
A magyar népesség csökkenése súlyos gazdasági, szociális problémát jelent az országnak, miközben a magyar fiatalok, gyerekbarátok és a képzett rétegekben lévők sokkal több gyermeket szeretnének, mint amennyi végül megszületik. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom felmérte, mi áll az alacsony születésszám hátterében. Hat fiatal, három lány és fiú vállakozik arra, hogy a filmben megmutatja önmagát, ismerkedési szokásaikat, párkeresési próbálkozásaikat. Ám a tökéletes társ nem jön megrendelésre.
A film Biszku Béláról, az 56 utáni véres és kegyetlen megtorlások egyik irányítójáról szól. Biszku 1957 és 1961 között volt belügyminiszter, az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Szavait tettek követték, amelyik bíró nem engedelmeskedett, azt leváltották. Miközben az országot rabláncra fűzték, a forradalom tizenhárom napjáért kivégeztek közel 300 embert, bíróság elé állítottak húszezret, miközben kétszázezren elmenekültek az országból. Sokkal kegyetlenebb volt a megtorlás, mint 1848-49-ért, mint 1919 után, vagy a II. világháborút követően összesen.
Biszku Béla 1989 óta visszavonultan él és soha senkinek sem nyilatkozott korábbi tetteiről. A film alkotóinak sikerült őt megszólaltatni, megkérdezni tőle, hogy bánja-e és bocsánatot kér-e a történtekért.
Kovács István úszóedző gyerekekkel foglalkozik. A moszkvai olimpia valamikori aranyérmes bajnoka sem a gyerekeket, sem a munkáját nem szereti. Csak akkor érzi jól magát, ha a vízbe beugorva újra átélheti élete legnagyobb diadalát, az olimpiai bajnoki döntőt. Saját maga méri az eredményét, és még mindig nem elégszik meg mással, csak a legjobbal. Akkor is, ha már a víztől is eltiltották. Számára semmi másnak nincs értelme…
A háborúkban egyfajta hadviselési formának számít a nők megerőszakolása, de talán a legbrutálisabbak e tekintetben a Magyarországot megszálló szovjet katonák voltak. A korabeli nemibeteg-gondozók adatai szerint ötven- és kétszázezer között van az 1945-ben Magyarországon megerőszakolt nők száma. Megszólalnak az akkori áldozatok, vállalva a felkavaró, borzalmas visszaemlékezéseket. Miként viselte meg a nőket és az egész társadalmat ez a megaláztatás? Sokan még most is titokban tartják a történteket, ráadásul jogilag sem vonták felelősségre azokat, akik ezt elkövették..
Mikor kezdődik az élet és mi van utána? Ez a kérdés rengeteg tudományos, vallási és etikai problémát vet fel. Tudományos kérdés, hogy mikortól tekinthető önálló biológiai lénynek az embrió? Vallási kérdés, hogy mi van az élet előtt? Mikortól van lelke a magzatnak? Etikai kérdés az, hogy gyilkosság-e az abortusz? Ehhez szorosan kapcsolódó másik kérdés, hogy: mi van az élet után? Hogyan bátorítja a keresztény pap az Isten hívőt? Mit mond a lélekvándorlásról egy buddhista szerzetes? Mit mond a születésért harcoló orvos a halálról? Hogy készül a halálra egy haldokló? Kérdések és válaszok a szinte megválaszolhatatlanról.
A legtöbb magyar számára a Balaton egyet jelent a nyaralással és a szórakozással. A tó körül élőknek inkább az egész éven tartó munkás hétköznapok környezetét jelenti. Azoknak pedig, akik minden hajnalban vízre szállnak, magát az életet. Halászok viszont egyre kevesebben vannak a Balatonon. Kihalt már az a generáció, amelyiknek apáról-fiúra öröklődő hivatása volt a halfogás, és amelyiknek néhány tagja nemcsak élt a csónakban, hanem végül ott is halt meg. A Balaton halászatát ma egy nagy cég végzi. Régen ez nem így volt. Ahogy a nagy tengerek partján, úgy a magyar tenger mentén is egymást érték a halászfalvak, évszázados hagyománya volt a halászatnak. Mesterségből ma már csak a mesterség ünnepe maradt. Az 52 perces dokumentumfilmünk váza a tavon élő halász, a tóra járó horgász egy napja lenne. Indulás, készülődés, várakozás és a sikeres vagy sikertelen befejezés. Közben olyan embereket, személyiségeket ismerhet meg a néző, akik mind elkötelezett rajongói a Balatonnak. Egy-egy napjukat dokumentáljuk azoknak, akik a vizet bámulva reménykednek a nagy fogásban.
Mizaru, Kikazaru és Iwazaru. A nevüket nem nagyon ismerjük, pedig a három majom máig tartó bölcsessgére tanít. A “nem hall, nem lát, nem beszél” gondolata, de inkább kéz mozdulata indított el arra ,hogy filmet készítsünk a kéz életéről. Pontosabban bemutassuk egy ember életét szigorúan úgy, hogy csak a kezét mutatjuk. Képesek vagyunke erre, hogy egy-egy mozdulat: kézfogás, integetés, simogatás, pofon és még több száz kézzel történő esemény filmre vételével mutassunk be egy életet? Igen.
A csepeli kettős gyilkosság 2009. január 7-én történt a Csepel-sziget Általános és Szakképző iskolában, ahol megölték Takács József intézményvezetőt és Papp László tanárt. A gyilkossággal gyanúsított Kun Tamás gondnokot és Deme Gábort, az iskola igazgatóját a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte 2013. április 25-én. A gyilkosságot előre kitervelten követték el. Deme és Kun tervében egy “tökéletes gyilkosság” elkövetése szerepelt. De nem számoltak azzal, hogy az egyik áldozat, Papp László egy diktafont visz magával a megbeszélésre, amely rögzítette a kegyetlen gyilkosság perceit. Kun Tamás ráadásul véletlenül meglőtte a kezét, amit szintén nem kalkulálhattak előre. Kunt és Demét a gyilkosság másnapján őrizetbe vették, de a bizonyítékok ellenére mindvégig tagadták a gyilkosság elkövetését. Kun szerint egy “csuklyás ismeretlen” gyilkolt, Deme pedig arra hivatkozott, hogy sokkos állapotba került és “rosszkor volt rossz helyen”.